A nyaki lágyrészek vizsgálatához elsősorban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, a nyálmirigyek és a nyaki nyirokcsomók vizsgálata tartozik. Mindezek elsődleges vizsgáló módszere az ultrahang, melynek során megítéljük a szervek nagyságát, szerkezetét, erezettségét, a benne látható elváltozásokat, viszonyát a környezetéhez.
A pajzsmirigy vizsgálatára legtöbbször indokolatlan fáradtág, hosszú időn át fennálló idegesség, hirtelen kezdődő hajhullás, erős szívdobogás érzés, rövid idő alatt nagyobb súlyvesztés vagy gyarapodás, nyaki diszkomfort érzés esetén kerül sor, illetve, ha a családban előfordult már pajzsmirigy betegség.
Ultrahang vizsgálat során a szerv méretét, szerkezetét, erezettségét vizsgáljuk. Azt keressük, hogy az alapszerkezet normális vagy megváltozott, illetve, hogy van-e benne valamilyen csomó, göb, cysta, gyulladásos vagy egyéb elváltozás. Főbb betegségei a gyulladás, specifikus immungyulladás, göbös, strumás eltérések és daganatok. Az ultrahanggal látott képet mindenképpen együttesen kell értékelni a klinikummal, tünetekkel, panaszokkal, illetve a sokszor szükséges labor (hormon), esetleg izotóp vizsgálatokkal. Mivel a hormon háztartás egy bonyolult, összetett rendszer, így sok esetben endocrinológus vagy immunoógus felkeresése is szükségessé válhat.
A mellékpajzsmirigy (4db) normális esetben UH (CT-vel sem) vizsgálattal nem kimutatható, azonban kóros esetben megnagyobbodhat, és ekkor már ultrahanggal is vizsgálható. Ilyenkor a pontos helyét, méretét és szerkezetét vizsgáljuk.
A nyaki lágyrész vizsgálatakor a nyálmirigyeket (állkapocs alatti, nyelv alatti nyálmirigyek és fültőmirigyek felületes részei) is értékeljük. Ezek esetén is a méretet, szerkezetet, erezettséget tekintjük át. Itt is előfordulnak gyulladásos, daganatos betegségek, illetve a nyálkő tud erős fájdalmat okozni a nyálelválasztás során (étkezés). Ezen kívül a bőr alatt tapintható csomókat (pl zsírcsomó) is vizsgálhatjuk.
További fontos tényező lehet gyulladásos vagy daganatos betegségek esetében a nyaki nyirokcsomók megítélése. Ilyenkor a nyirokcsomók méretét, alakját, szerkezetét, erezettségét vizsgáljuk, mely alapján legtöbbször elkülöníthető e két betegségtípus nyirokcsomó megjelenése. Normális esetben is mindenkinek vannak nyirokcsomói, melyek mindenféle fertőzések, sérülések, behatások, betegségekkel szemben veszik fel a harcot. Megjelenésük daganatos betegség esetén megváltozik, melyet ultrahanggal viszonylag jól elkülöníthetünk.
Előkészítés: nem szükséges.
