Nőgyógyászati vizsgálatot panaszok esetén és szűrő jelleggel is érdemes elvégezni, ez utóbbit általában évente. A cél a különböző szervi elváltozások, fertőzések és daganatos megbetegedések időbeni felismerése.
A nőgyógyászati vizsgálat során beszélgetés (kórelőzmény felvétel), fizikális vizsgálat (bimanuális), szükség esetén kolposzkópia (hüvelytükrözés), hüvely váladék mintavétele és méhnyak mintavétele (citológia), illetve hüvelyi (és/vagy hason át) ultrahang vizsgálat is történik és a női nemi szerveket, azaz a szeméremtestet, hüvelyt, méhet, petefészkeket vizsgálják. A páciens külön kérésére az emlők és hónaljak tapintásos vizsgálatát is elvégzi a szakorvos, azonban tudni kell, hogy ezen fizikális vizsgálat messze nem elégséges a megfelelő diagnózis felállítására. Bármilyen emlő panasz, kétely esetén 40 év alatt ultrahang, illetve komplex emlővizsgálat szükséges, bizonyos esetekben elegendő az önálló mammográfia is.
A nőgyógyászati vizsgálatot az alábbi esetekben javasolt végezni: hüvelyi viszketés, folyás, menstruációs zavarok, rendellenes vérzés, alhasi fájdalmak, görcsök, alhasi diszkomfort érzés, hormonális változások okozta panaszok, emlő elváltozások (kiindulásként, lsd feljebb), a szeméremtest viszketése, égése, hólyagos elváltozása, vagy, ha szemölcsök találhatóak rajta, a nagyajkakban csomó, duzzanat tapintható, fájdalmas szexuális együttlét esetén, ha kellemetlen vizelési ingert érez együttlét után. Tinédzserek fogamzásgátlási tanácsadása, menstruációs zavarok kezelése, szexuális problémák tanácsadása vagy változó kori panaszok, perimenopausalis hőhullám, hangulati élet zavara, hólyaghurut, alvászavarok esetén is érdemes nőgyógyász szakorvost felkeresni.
Hüvelyi ultrahang
Hüvelybe helyezett speciális vizsgálófejjel történik, mely során a méh, petefészkek és az egész kismedence jól átvizsgálható, a női nemi szervekről a hason át történő vizsgálatánál pontosabb képet ad. A vizsgálathoz telt hólyag nem szükséges. Kimutathatók cystak, myomak, endometriosis, gyulladás, daganatok, méhen belüli és kívüli terhesség, hasfájás, meddőség különböző okai.
Méhnyakrák szűrés – Citológia
A hüvely feltárása után a méhnyakról és nyakcsatornáról speciális mintavételi eszközzel váladék mintát, kenetet vesznek, e során hámsejteket sodornak le, melyeket egy tárgylemezre kenik. A mintát speciális rögzítés után elszállítva citopatológus értékeli ki.
Kolposzkópia (hüvelytükrözés)
A kolposzkóp egy fénykibocsátással rendelkező (5-30 szoros) nagyító rendszer, mellyel a hüvely, méhnyak hámsejtjei, annak elváltozásai láthatók (ecetsavval kontrasztosabbá tehetők). Akkor végzik, ha a méhnyakrák szűrés eredménye eltérést mutat.
A fenti vizsgálatokon túl a hüvelyi váladékból kimutathatók esetleges különböző fertőzések, úgymint pl HPV, chlamydia, ureaplasma, mycoplasma, egyéb bakteriális és candida fertőzések, STD (sexually transmitted deseases – szexuális átadható betegségek), de elvégezhetők vérből teljeskörű labor vizsgálatok, hormon vizsgálatok is.
Szexuális úton terjedő betegségek vizsgálata (STD/STI)
A nemi úton terjedő betegségek széles palettája csak speciális szűrővizsgálatokkal diagnosztizálható. Mivel egy részük nem vagy alig okoz panaszt, valamint a tartós fertőzés károsítva az érintett szerveket akár meddőséget is eredményezhet, korai felismerésük és kezelésük fontossága nem hangsúlyozható elégszer. Szűrőcsomagjaink a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek kimutatásához nyújtanak segítséget.
HPV fertőzés és HPV elleni védelem, védőoltás
A HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés kórokozója, több, mint 2000 típusát azonosították eddig. Ezek között megtalálhatók alacsony kockázatú típusok (szemölcsöt okozó), valamint magas rákkockázatú típusok (méhnyakrák, hímvessző, hüvely, szeméremtest daganatai, bizonyos száj- és garatüregi daganatok, végbélnyílás daganatos elváltozásai).
A HPV fertőzésen szinte mindenki átesik az élete során. A fertőzés kb 10%-ban azonban tartóssá válik, amely felelős a rövid- és hosszútávú szövődményekért. A vírusfertőzés leggyakrabban tünetmentes, így észrevétlenül is terjedhet, de elsősorban szexuális érintkezés során (akár kézzel is átvihető). A természetes fertőzés viszont sajnos nem alakít ki tartós immunválaszt.
A HPV okozta leggyakoribb betegség egy jóindulatú, de kellemetlen kórkép: a nemi szervi szemölcs, mely minden 10. embert érinthet az élete folyamán. Ezzel szemben a HPV által okozott daganatos betegségek sokkal ritkábbak. Magyarországon évente több, mint 5000 HPV okozta rákos megbetegedést diagnosztizálnak. Ezek közül a leggyakoribb a méhnyakrák, melyhez évi 400-500 haláleset köthető.
Ugyanakkor fontos megnézni a számokat másik megközelítésből is. A méhnyakrákok 99%-a, a hüvelydaganatok 70%-a, a végbélnyílás daganatok 85%-a, a szeméremtesti daganatok 60%-a, a hímvessző daganatok 54%-a, a középgarat daganatok 80%-a köthető a magas rizikójú HPV fertőzéshez.
A betegség korai stádiumában, vagy akár a rákmegelőző állapotban általában kisebb műtéttel jól eltávolítható az elváltozás, ezért is kiemelkedő jelentőségű a rendszeres orvosi szűrés (pl. méhnyakrák szűrés).
A nemi szervi szemölcsök (condyloma) a nemi szerveken, gáton, végbélnyílás körül fordulhatnak elő, férfiakat és nőket is érinti. Kezelése hosszantartó és fájdalmas lehet, gyakori a kiújulás is.
A védekezésben az óvszer nem nyújt elegendő védelmet, annak használata mellett is átadható a fertőzés.
A méhnyakrák elleni védekezés 2 pillére a HPV elleni védőoltás és a rendszeres szűrővizsgálat.
A védőoltás 9 komponensű, és tartalmazza a leggyakoribb szemölcsöt okozó típusok és a 7 leggyakoribb, magas rizikójú daganatos betegségeket okozó típusok fehérjekomponenseit. Az oltás a HPV csak egy bizonyos részletét tartalmazza, így betegséget nem okoz. Beadható akkor is, ha valaki éppen hordozza a HPV vírust, így az oltás előtt előzetes HPV tesztet nem kell végezni.
A fennálló fertőzést vagy daganatot viszont az oltás önmagában nem gyógyítja!
Ha valaki korábban átesett a fertőzésen, az nem jelent tartós védettséget.
Az oltás akkor nyújt leghatékonyabb védelmet, ha a fiatal még a szexuális élet megkezdése előtt részesül benne. 15 éves kor előtt adva az immunitás eléréhez elegendő 2 oltás, míg később 3 oltásra van szükség.
Magyarországon az oltást a 12. életévét betöltött lányok és fiúk térítésmentesen kaphatják meg (többnyire az iskolákban).
A fentiek alapján az oltás (aki korábban nem részesült HPV elleni oltásban) fogamzóképes korban gyakorlatilag mindenkinek, nőknek és férfiaknak egyaránt javasolható.
További részleteket, egyéni kérdéseket a kezelőorvossal lehet megbeszélni.
Felhívjuk kedves pácienseink figyelmét, hogy az EESZT-be csak az érvényes magyar TAJ számmal rendelkező páciensek leletei (képek nem!) küldhetők fel, és így felhőbe receptet írni is csak nekik lehet.
